A biológiai hulladékokból előállított szerves műtrágyák még mindig ismeretlen probléma. A tanulmányok szerint a szerves műtrágyák kapuként szolgálnak a környezetben található mikroplasztikához. A kutatók sok műanyag részecskét fedeztek fel a szalámi egyedi mintáiban.
Miért kerül a műanyag szalámiba?
A műanyagot a háztartási és ipari hulladékok tartalmazzák, ezért az élelmiszerekből nem távolítható el teljesen. A műanyag műtrágyákban történő alkalmazásának a talajban élő szervezetekre gyakorolt hatása továbbra sem tisztázott.
A műanyagot szinte mindenhol megtalálják: apró részecskék úsznak a tavakban, folyókban és még a mélytengeren is. Szennyezik a halakat, és megtalálhatók a mézben, a kolbászokban és az italokban. A talajokban is egyre inkább megtalálható az úgynevezett "mikroplasztika".
A műanyag hulladékok bomlása eredményeként 5 mm-nél kisebb átmérőjű műanyag részecskék képződnek. A kozmetikumok, ruházat és szennyvíz révén jutnak a környezetbe.
Műanyag biológiai hulladékban
A Bayreuth-i Egyetem kutatói felfedezték a műanyag részecskék ökológiai rendszerekbe jutásának újabb módját: a szerves műtrágyák révén. Ezek a műtrágyák a háztartásokban, az iparban vagy a mezőgazdaságban található biohulladékból származnak.
Probléma: A maradványok, trágya és egyéb hulladékok szennyeződhetnek műanyaggal. A feldolgozás során nehéz ezeket a maradékokat teljes mértékben eltávolítani. Még Németországban is, az országban, ahol a világ egyik legszigorúbb szabálya van, a késztermék tömegének legfeljebb 0,1% -a megengedett. De mennyi mikroplasztikát tartalmaz a feltételezhetően környezetvédelmi szempontból értékes műtrágyák?
Műanyag mindenütt
Ennek tesztelésére a tudósok a szerves trágyák előállításának két rendszerét elemezték:
- egy oxigén hiányában működő rendszer;
- egy olyan rendszer, amely oxigén körülmények között működik, és ahol metánt állít elő.
Mindkét rendszer olyan műtrágyákat állít elő, amelyeket műanyag tartalom szempontjából elemeztek. A tudósok a kereskedelemben kapható műtrágyákat is megvizsgálták.
Eredmény: az összes minta 2–5 mm vastag kis műanyag részecskéket tartalmazott. A műtrágyákba eső maradékok mennyisége azonban nagymértékben ingadozott. A különbségek közvetlenül a műtrágya típusától és a feldolgozási módszertől függtek.
Szerves szalámi - a legveszélyesebb termék
A német gyártó különféle típusú szalámira emlékeztetett, mivel idegenek vannak felfedezése benne. A gyártó szerint a talált alkatrészeket "egészségre veszélyesnek" kell besorolni.
Oroszországban 2014-ben felfedezték a kolbászok magas műanyag tartalmát.
Az idegen testek kis kék műanyag részecskék. Leggyakrabban a bárány szalámijában találják meg, levegőn szárítva. A gyártó szerint nem zárható ki, hogy ezeket a műanyag alkatrészeket más szalámi tartalmazhatja.
Az élelmiszer-előállítás során szennyeződés vagy idegen test jelenhet meg újra a gyártási folyamatok hibáinak következtében. Ez időnként sérülésekhez és egészségügyi panaszokhoz vezethet, ha fogyasztják.
A lenyelött test méretétől, állapotától és anyagától függően a szájban és a torokban sebek fordulhatnak elő. A lenyelött műanyag alkatrészek - méretétől függően - blokkolhatják a nyelőcső vagy az emésztőrendszert.
Ha kisebb részek maradnak a testben, ezek néha gyulladást okozhatnak. Az emésztőrendszeri vagy gyomorproblémák és a belső sérülések sem zárhatók ki.
Alulbecsült probléma
A tanulmány eredményei azt mutatják, hogy a mikroplasztika emberre gyakorolt hatását jelentősen alábecsülik. A műtrágyának köszönhetően a műanyag részecskék elterjedhetnek a talajban és érintkezhetnek élőlényekkel. A tudósok és munkatársaik szerint ennek milyen következményei vannak, még mindig teljesen tisztázatlan.
Nem zárható ki azonban, hogy a mikroplasztikumok az élelmiszerláncon keresztül felhalmozódhatnak a testben és egészségügyi problémákat okozhatnak. További kutatásokra van szükség a szerves műtrágyákkal történő mikroplasztikus szennyezés fontosságának és lehetséges következményeinek további vizsgálatához.
