A Takotsubo szindróma olyan akut állapot, amelynek tünetei hasonlóak a súlyos stressz utáni szívizom-infarktushoz. A kórházban végzett vizsgálat kiderül, hogy a pumpáló funkció átmenetileg megsérül, amely nem okoz visszafordíthatatlan károsodást a szívizomban.
Melyek a Takotsubo szindróma tünetei?
A betegség általában hirtelen kezdődik gyorsan fejlődő légszomjjal és súlyos mellkasi fájdalommal. A betegek nagyon súlyos légzési nehézségeket tapasztalhatnak, és súlyos szenvedést mutatnak az akut szakaszban.
Különleges vizsgálatok nélkül a klinikai tüneteket nem lehet megkülönböztetni a szívrohamtól. Ezért az ilyen tünetekkel rendelkező betegeket azonnal kórházba kell vinni. Az EKG-t és a vérvizsgálatot a kórházban végzik, végül a kontrasztanyagot (coronarography) is beadják a szívkoszorúérbe.
Szívroham esetén egy vagy több koszorúérban problémás terület jelenik meg, amelyeket ezután közvetlenül elzárnak. Takotsubo szindróma esetén a koszorúér artériák normálisak.
Amikor egy kontrasztanyagot vezetnek a szívbe, az ember látja, hogy a szív nem mozog normálisan. A szívizom egyes részei bénultnak tűnnek, és már nem működnek. Ennek eredményeként a szív a szokásosnál kevesebb vért pumpál a testbe, amelyet szívelégtelenségnek hívnak.
Az ilyen diagnózissal rendelkező betegek több mint 80% -a posztmenopauzális nő, leggyakrabban a 60-75 éves korosztályban. Ez a betegség férfiaknál vagy fiatal nőknél is előfordulhat. A nemek közötti egyenlőtlen megoszlás oka nem ismert.
Mikor fordul elő stressz?
Kiderült, hogy a betegek több mint 80% -a szenvedett stresszt a betegséget megelőző idő alatt. A stressz leggyakoribb formája, amely kiváltóként hat, a fizikai és a pszichológiai stressz keveréke.
Gyakori okok a közelgő halállal, új betegséggel vagy a szerettektől való elszakadással kapcsolatos információk. A Takotsubo szindrómát azonban mindenféle stressz okozhatja, ha szintje elég erős.
A súlyos stressz növeli az adrenalin (stresszhormon) és hasonló anyagok termelését a szervezetben. Úgy gondolják, hogy túlzottan serkenti a szívet, amelyet későbbi kimerültség és károsodott szívműködés mutat be.
Hogyan kezelik a betegséget?
Akut szívelégtelenségben a betegeket oxigénellátás és különféle gyógyszerek kombinációjával kezelik a szívműködés megkönnyítése érdekében. A legtöbb betegnél a tünetek gyorsan enyhülnek.
Ugyanakkor fontos a munka és meggyengíteni a stresszre adott erős reakciót. Ilyen kezelés esetén a normális szívműködés túlnyomó része 1-4 hét után helyreáll.
Stressz-kardiomiopátia szövődményei és társbetegségei
A pontos ok a tranziens szívműködési zavar, amely a nőket gyakrabban érinti, mint a férfiakat. A megtört szív szindróma ismételten előfordulhat, és különféle szövődményeket okozhat. Ide tartoznak a trombembolia, a kardiogén sokk, az aritmia és a megnövekedett halálozás.
Egyidejű betegségek és egyidejű betegségek összehasonlítása, például pitvarfibrilláció, tüdőbetegség, diabetes mellitus, elhízás és magas vérnyomás. Érdekes, hogy a stresszes myocardiopathiában szenvedő csoportban több betegnél volt carcinoma, mint a szívroham csoportban. Az egyik lehetséges kapcsolat további kutatások során tisztázásra kerül.
Mi a betegség prognózisa?
A betegek túlnyomó többsége (98%) felépül. Az akut fázisban azonban fennáll a ritmuszavar és a hirtelen halál veszélye. A 136 beteget elemző elemzésben 3 beteg (2%) halott meg kórházban. Azok, akik túlélték az akut fázist, az idő múlásával a szívműködés normalizálódik.
Az új stressz epizódok esetén fennáll a visszaesés veszélye. A 136 betegből álló csoportban 10 ember volt, akiknél a betegség megismétlődik az első epizódot követő első 2 évben.
Az eredmények azt is sugallják, hogy a betegek kissé megnövekedett kockázata más szív- és érrendszeri betegségeknek vagy ischaemiás rohamoknak. Ezért ajánlott a vérnyomás és más kockázati tényezők ellenőrzése.
