Az elhízás közegészségügyi probléma, amely növeli a kardiovaszkuláris rendellenességek előfordulását. Az elhízás kezelésével kapcsolatos egészségügyi ellátás teljes költsége meghaladja az évi 140 milliárd dollárt.
A kutatók az elhízásnak az élet sokféle aspektusára gyakorolt hatásait vizsgálják: a társadalmi interakcióktól a mentális zavarokig. A testgyakorlás csökkenti a súlyt, javítja a jólétét és segít megbirkózni a depresszióval. Még mindig nem ismert, hogy az elhízás kivétel nélkül mindenkit káros-e.
Hogyan befolyásolják a gyakorlatok a testet?
Az American Heart Association javasolja a súlycsökkentést azoknál a betegeknél, akiknek BMI-je meghaladja a 25 pontot. A súlycsökkenés csökkenti a metabolikus szindróma, az inzulinrezisztencia, a cukorbetegség, a magas vérnyomás és más betegségek kialakulásának kockázatát.
Klinikailag jelentős fogyás (a kezdeti testtömeg ≥ 5% -a) bizonyult a szívroham megelőzésében.
A testgyakorlás csökkenti a fáradtság érzetét, a koleszterint és javítja a vér képességét az alvadék feloldására. A fizikai aktivitás során a kortizol, a „stresszhormon” koncentrációja szintén csökken.
A testgyakorlás lelassítja az öregedési folyamatot, és pozitív hatással van a fiziológiai, pszichológiai és társadalmi életre. Ha a fizikai tevékenységet egész életen át végzik, akkor csökken a különféle mentális rendellenességek valószínűsége.
Hogyan befolyásolja a fizikai aktivitás az elhízás az agyát?
A rendszeres testmozgás serkenti az új idegsejtek képződését és az agyi keringést. A tanulmányokban azt találták, hogy a séta és a futás javítja az iskolás gyermekek szellemi képességeit és teljesítményét.
Az egerekkel végzett kísérletek során a gyakorlatok fejlesztik a térbeli memóriát és növelik a koncentrációt.
A 2009. évi tudományos áttekintésben a tudósok megbízhatóan megállapították, hogy az állandó testmozgás csökkenti az Alzheimer-kórokozás kialakulásának kockázatát.
Depresszióban és elhízásban szenvedő betegekben a hangulat javul, és az öngyilkossági viselkedés kockázata is csökken.
Az elhízás nem káros mindenkit?
Az egyetlen csoport, ahol a fogyás jótékony hatásait nem igazolták be, az szív- és érrendszeri betegségekkel küzdő emberek.
A legújabb tanulmányok szerint az elhízott szívbetegségben szenvedők sokkal hosszabb ideig élnek, mint a vékony emberek. A francia tudósok az elhízás paradoxonjának hívták a jelenséget.
A tudományos bizonyítékok nagy része járványtani jellegű, tehát a fordított okozati összefüggés fontos szempont lehet, amelyet figyelembe kell venni. További kutatásra van szükség annak megállapításához, hogy a kapcsolat valóban mennyire valós.
A jelenlegi irodalom szerint a szív- és érrendszeri betegségben szenvedő túlsúlyos felnőtteknek továbbra is gyakorolniuk kell. Az elhízás paradoxonjának további kutatása azonban hozzájárul a betegek életének meghosszabbításához.
A fizikai tevékenységek messze nem mindig jók-e?
Előítélet áll fenn, hogy minél több fizikai gyakorlatot végeznek, annál nagyobb az egészségügyi előnyök. Ne vigyük túlzásba, mert nemcsak haszontalan, hanem a különféle szerveket is károsítja. A testgyakorlást gyakran komplikációk kísérik, különösen, ha nem megfelelő módon végzik el őket.
Nem ajánlott 2–4 órával lefekvés előtt sportolni, mivel a stimuláló hormonok felszabadulása akadályozhatja az elalvást.
A testmozgás sok pozitív hatása ellenére feltételezhető, hogy a megnövekedett oxigénfogyasztás oxidatív stresszhez vezet. Nincs bizonyíték arra, hogy ez befolyásolja a rövid távú atlétikai teljesítményt. A kimerítő edzések azonban növelik a szívbetegség kockázatát, amint azt a dán tanulmányok kimutatták.
A mérsékelt testmozgás fokozza az antioxidáns védekezést, amely segít megbirkózni a stressz során felszabadult szabad gyökökkel.
Néhány vitamin fogyasztása megakadályozza a sejtek szabad gyököinek károsodását.
A testmozgás növeli az egészséges emberek élettartamát és megakadályozza a szív- és érrendszeri betegségeket. A betegek egyes csoportjaira gyakorolt hatást azonban nem értik jól. A tudósoknak kitalálniuk kell, mennyire igaz az "elhízás paradoxona", és mi köze hozzá.
