Az emberi és állati organizmusokat nem érinti az arzén, amelyet a világ számos részén a talajvízben találnak. A fő szerv, amely semlegesíti az arzént, a máj. A tudósok azonban azonosították a bélbaktériumokat, amelyek szintén képesek hatékonyan megvédeni az emberi testet a toxikus anyagoktól.
Hogyan védik a baktérium a testet a mérgezéstől?
Az arzén számos ércben található, ahonnan a talajvízbe jut. Az emberi ősök annyira gyakran találkoztak a méreggel a történelmi múltban, hogy az evolúció során védő mechanizmusokat szereztek.
Egy speciális enzim - az arzén-transzferáz - képes toxikus anyagot dimetil-aminsavvá alakítani, amely a vesén keresztül következmények nélkül ürül ki.
A Montana Egyetem kutatócsoportjának kísérletei azt mutatták, hogy az arzén a testben más módon is kiválasztódik. Az arzenin-transzferáz gén nélküli egerek túléltek az arzén expozíció után.
Az alanyok azonban meghaltak, ha cefoperazon-antibiotikumot kaptak, amely elpusztítja a jótékony bélbaktériumokat. Ezért a tudósok javasolták, hogy egyes bélbaktériumok kössék és távolítsák el az arzént a székletből.
Vannak-e az emberek ilyen baktériumok?
A baktériumok emberekben is megtalálhatók. Az emberi bélbaktériumok átültetése megakadályozta az egerek arzenikus halálát. A székletátültetés azonban nem mindig működött ugyanolyan jól. A kutatók 5 emberi donor székletét használják. Az egerek különféle ideig képesek túlélni az arzénmérgezést.
Nyilvánvalóan nem minden bélbaktérium képes az arzén megkötésére vagy aktív semlegesítésére.
A tudósok további kísérletekben érdekes baktériumot - Faecalibacterium prausnitzii - találtak. Szakértők szerint ő részt vesz az arzénnek az emberi testben történő megsemmisítésében.
Ennek a baktériumnak a genomja ugyanazt az arzén-transzferázt tartalmazza, mint egy ember a májban. Az egerekkel végzett további kísérletek azt mutatták, hogy a baktériumok előzetes beadása megvédheti az állatokat.
A Faecalibacterium prausnitzii kapszula formájában kapható.
Az ivóvízben magas arzéntartalmú régiókban élõ emberek probiotikus ágensekkel képesek megvédeni magukat az arzén ellen.
Az emberek számára veszélyes-e a bélben található „jótékony” baktériumok számának csökkentése?
A Faecalibacterium prausnitzii egy gram-negatív baktérium, amely a belek összes mikroorganizmusának több mint 5% -át teszi ki. Ez teszi az egyik leggyakoribb anaerob bél-mikroorganizmus.
A faecailbacteriumot fontos energiaforrásnak tekintik a bél nyálkahártya sejtjeinek. Először 2002-ben írta le részletesen Duncan, egy amerikai mikrobiológus. A baktérium mozdulatlan és vajsavat, hangyasavat és tejsavat képez, hidrogén nélkül.
A Faecalibacterium prausnitziii közvetlen védő hatással is van a nyálkahártya integritására. A jótékony baktériumok koncentrációjának csökkenése gyulladásos bélbetegséggel jár.
A mikroorganizmusok számának csökkenése a kolociták hiányával járhat, ami növeli a vastagbélben fellépő különféle betegségek kockázatát.
A leggyakoribb betegségek, amelyeket a baktériumok hiánya okoz:
- akut bélgyulladás;
- krónikus gyulladásos bélbetegség (Crohn-kór, fekélyes vastagbélgyulladás);
- rákos megbetegedések.
A Faecalibacterium prausnitzii egy univerzális mikroorganizmus, amely szükséges a normál bélműködés fenntartásához. Ennek a fajnak a képviselői nagyon érzékenyek a bélkörnyezet változásaira. Néhány bélrendszeri rendellenességben megfigyelték a faj számának és populációjának változását. A tudósok az F. prausnitzii törzset kívánják használni az egészséges bél arany standardjának mérésére.
A probiotikum rendszeres használata elősegíti a bélflóra normalizálását és csökkenti a gyulladásos bélbetegségek kialakulásának kockázatát. A kutatók még mindig tanulmányozzák az átültetett széklet nagyszámú jótékony baktériummal járó hatását az emberek egészségére.
2022-re az első jelentős eredmények megjelennek a székletátültetésnek a bélgyulladásra gyakorolt hatásáról.
