A fotoperiodizmus a növények és állatok reakciója a napi megvilágítási ritmusra. A nap hosszának mérése lehetővé teszi, hogy az élő dolgok meghatározzák az évszakot és alkalmazkodjanak a változó feltételekhez. A naphossz mérésének alapjául szolgáló konkrét mechanizmusokat még nem értették meg teljesen. Megbízható azonban, hogy az évszak megváltoztatása befolyásolja az emberek testtömegét, immunitását és pszichéjét.
Hogyan különbözteti meg az emberi test a tél és a nyárot?
A nap hosszának változásai gyenge jelentőséggel bírnak a legtöbb állat számára, de segítenek pontosan meghatározni az évszakot. Két információforrás áll rendelkezésre, amelyek alapján az emberi test megkülönbözteti a tél és a nyárot:
- nappali órákban
- a sötét és a világos napszak aránya.
A tobozmirigy (az agy része) felelős az évszak meghatározásáért az emlősökben. A tobozmirigy eltávolítása teljesen megfosztja az embert attól, hogy megkülönböztesse az évszakos változásokat. Információ a fényről a szembe jut az agyba. A hypothalamuson keresztül az üzenet az idegsejteken keresztül továbbadik a tobozmirigyben, amely melatonint szabadít fel.
A melatonin egy alváshormon, amely az emberekben főként éjszaka alakul ki. A melatonin maximális koncentrációját 2 órakor lehet megfigyelni.
Az éjszakai „csúcs” időtartama fordítva változik a nap hosszával több állatfajban, beleértve az embereket is.
A juh- és szibériai hörcsögökkel kapott eredmények megerősítik a melatonin fontosságát a "szezonális ritmusok" szabályozásában. Hasonló tanulmányok megerősítik, hogy a melatonin koncentrációja „kritikus” élettani paraméter, amely információt nyújt az évszakról.
Miért nőnek télen gyorsan az emberek?
A tél kezdetével az emberi test jelentősen megváltoztatja saját munkáját annak érdekében, hogy a nehéz napokban is túlélje. A fiziológiában bekövetkező változások kritikusak mind a túlélés növelésében, mind a hosszú távú egészségügyi hatások csökkentésében.
Az élelmiszerhiány leküzdésére az ősi időkben talált emberi test fejlődött ki 2 alkalmazkodási mechanizmus:
- súlygyarapodás;
- fogyás.
Az első esetben az ember felhalmozott zsírkészleteket használt fel a tápanyagok hiányának pótlására. A második esetben a fogyás hozzájárult az egész testtömeg fenntartásához szükséges energiaigény csökkenéséhez. Mindkét energiatakarékos stratégia hatékonyan takarította meg az embereket a téli szezonban.
Hogyan változik az immunitás a téli szezonban?
Az őszről a télre történő átmenet az immunrendszer különféle aspektusainak változásaival nyilvánul meg. A rövid napok általában sokféle immunválaszt fokoznak a laboratóriumban, bár más speciális védő funkciókat elnyomnak.
A fokozott immunvédelem rövid nappali időszakban ellensúlyozza a téli körülmények stresszes hatásait, ideértve a csökkent élelmezési lehetőségeket és a megnövekedett hőtermelési igényeket. Az immunrendszerben a "szezonális plaszticitás" jelensége továbbra is fennáll, és a legtöbb embernél megfigyelhető.
A megszerzett immunrendszer legtöbb szempontja, azaz az idegen molekulák (vírusok, baktériumok) felismerésének képessége növekszik a nappali órák csökkenésével. A veleszületett immunitás legtöbb szempontja, ideértve a gyulladásos reakciókat is, télen csökken.
Az immunrendszer szezonális plaszticitása fontos fogalmi kérdést vet fel: "Miért változnak az immunválaszok az évszaktól függően?"
Tavasszal és nyár elején a kis emlősök nagymértékben befektetnek a szaporodással járó viselkedési és élettani költségekbe. Télen, amikor a sikeres tenyésztés általában lehetetlen, az "energia" beruházások az immunrendszer felé irányulnak.
Milyen hangulati zavarok gyakoribbak télen?
A túlzott izgalom vagy szomorúság gyakoribb a téli szezonban.
Az étkezés változásait, csökkent motivációt (depressziót), valamint a fokozott szorongást nem csak emberekben, hanem rágcsálókban is megfigyelik.
A legújabb tanulmányok számos olyan rágcsálófajt azonosítottak, amelyek szó szerint „depressziós” és szorongók, amikor a tél elindul. A szibériai hörcsögökben a depressziós reakciók fokozódnak, a lemmings esetében pedig riasztóak.
Emberekben a változások nem specifikusak: a vizsgálatokban a túlnyomórészt depressziós hangulatok növekedését figyelték meg.
