szemtengelyferdülés a vizuális kép torzulása, mely a szem egyes részeinek, mint optikai rendszernek a törésképessége eltérő lehet. E betegség esetén a látott tárgy tiszta képe nem jelenik meg a szem retina-ján.
A helyzet az, hogy a normál egészséges szem lencséjének és szaruhártyájának közvetlen gömbfelülete van. Az astigmatizmust gömbképességük megsértése jellemzi, különféle irányokban eltérő görbületek jellemzik: egyik irányban domborúbb, a másikban sűrűbb, mint például egy üzbég torpedó dinnye.
Ennek eredményeként a lencsén vagy a deformált szaruhártyán áthaladó fénysugarak nem a retina egyik pontjára, hanem egyidejűleg többre koncentrálódnak. A szem tehát nem érzékeli a képet. Alapvetően az astigmatizmust kombinálják a távollátással (hiperopikus astigmatizmusnak is nevezik) vagy a rövidlátással (más néven myopic astigmatizmus).
Az asztizmatika helyes és rossz. Leggyakrabban a helytelen astigmatizmust (a szaruhártya elhomályosulása, szemcsés változások) lehet megszerezni. A betegség ezen formáját a szaruhártya bizonyos részeiben eltérő törésképesség jellemzi. Ezért a retina vizuális képének élessége eltérő. A megszerzett astigmatizmus elsősorban szemműtét és sérülések után alakul ki.
A helyes astigmatizmust a szaruhártya szemének alakjában mutatott eltérések jellemzik. Ugyanakkor a szaruhártya fő meridiánjai (azaz a pupilla közepén áthaladó, egymásra merőleges tengelyek, amelyek egyikének a legkisebb, a másiknak a legnagyobb a törésképessége) eltérnek szigorúan vízszintes vagy szigorúan függőleges pozíciótól, miközben megőrzik a kölcsönös merőleget. A klinikai refrakciók kombinációjától függően az astigmatizmus komplex, vegyes és egyszerű típusait különböztetik meg a fő meridiánokban.
A nagy fokú asztigmatizmus mindig jelentősen csökkenti a látásélességet. A kis léptékű asztigmatizmus meglehetősen gyakran előfordul, és nincs jelentős hatással a látásra.
Asztigmatizmus - diagnózis
Ezt a betegséget objektív és szubjektív kutatási módszerekkel határozzák meg. Ha az astigmatizmust szubjektív módszerrel detektálják, a látásélesség vizsgálatának során egy keskeny résű, átlátszatlan pajzsot helyeznek a teszt keretébe a kérdéses szem elé; amikor elforgatják, a hasítás helyzetét választják meg, ahol a legnagyobb látásélesség mutatkozik meg.
A korrekciós üvegeknek köszönhetően meghatározzák ennek a meridiánnak a refrakcióját. Határozza meg a másik fő meridián refrakcióját és a látásélességet úgy, hogy az pajzsot 90 fokos résen mozgatja. Ennek eredményeként a fő meridiánok különbsége határozza meg az astigmatizmus fokát. Az astigmatizmus meghatározására szolgáló objektív módszerek között szerepel az oftalmometria, a skioscopia és a refraktometria.
Asztigmatizmus - kezelés
Ma három leggyakoribb módszer létezik a betegség kijavítására:
1. Az astigmatizmus lézeres korrekciója. Felnőtteknek (18 éves kortól) szánják. A lézeres korrekció alapja a LASIK - egy olyan műtét, amely után a páciens látása korlátozás nélkül normalizálódik.
2. Pontok. Ezek a legnépszerűbb módszer az astigmatizmus kijavítására, különösen a gyermekek esetében. Ebben az esetben olyan szemüveget használnak, amelynek speciális hengeres lencséje van.
3. Torikus kontaktlencsék. Ezeket alacsony fokú astigmatizmus korrigálására használják.
Astigmatizmus mellett izomtanulást írnak elő, amely felelős a szem elhelyezéséért (videó-számítógép látáskorrekció, gyógyszerek használata, lézeres stimuláció). Az általános erősítő intézkedések szintén ajánlottak, ideértve a kontrasztzuhanyt, az úszást és a masszázst.
