2030-ig több mint 10,8 millió 5 év alatti gyermek hal meg megelőzhető fertőzésekből. Az időben történő megelőző intézkedések hatékonyan megelőzik a légzőszervi betegségeket. A tudósok emellett bemutattak 4 tünetet, amelyek segítenek a szülőknek megkülönböztetni a vírusos tüdőgyulladást és a bakteriális tüdőgyulladást, és megteszik a megfelelő intézkedéseket.
Mennyire általános a tüdőgyulladás az iparosodott országokban?
Az iparosodott országokban a tüdőgyulladás elsősorban időskorúakban, fejlődő gyermekekben alakul ki. Csak 2016-ban több mint 880 000 5 év alatti gyermek halt meg ebben a betegségben.
Az előző adatok alapján Afrika és Dél-Ázsia egyes országai lehetnek a legsebezhetőbbek. Nigériában és Indiában 1,7 millió haláleset szenved kisgyermekek tüdőgyulladása miatt. 700 000 Pakisztánban és 635 000 a Kongói Demokratikus Köztársaságban van.
Ugyanakkor a tanulmány szerzői hangsúlyozták, hogy sok halálesetet viszonylag egyszerű intézkedésekkel lehet megelőzni. A jobb oltásvédelem, olcsó antibiotikumok és a megfelelő táplálkozás 4,1 millió ember életét képes megmenteni.
A Save the Children vezetője figyelmeztette, hogy a meglévő tüdőgyulladás-oltások árait drasztikusan csökkenteni kell.
Minden évben világszerte több gyermek hal meg tüdőgyulladásban, mint malária, hasmenés és kanyaró miatt. Az Egyesült Nemzetek 2030-ra kitűzött céljai között szerepel a megelőzhető halálozás felszámolása is.
4 tünet, amelyek segítenek megkülönböztetni a vírusos tüdőgyulladást a baktériumtól
Az orvosok diagnosztizálásának elősegítése érdekében a brit kutatók 4 tünett azonosítottak, amelyek a tüdőgyulladás több mint 80% -ában fordulnak elő. Az eredményeket közzétették az European Respiratory Journal-ban.
A családorvosok sok gyermeknél észlelték a légzőszervi betegségek tipikus tüneteit - köhögést, köpet vagy légszomj. Legtöbbjük vírusos fertőzéssel rendelkezik, így az antibiotikumok haszontalanok.
Három tüdőgyulladás esete közül a háziorvos nem kezeli megfelelően. Sok gyermekorvos antibiotikumokat ír elő elővigyázatosságból. Az Egyesült Államokban az orvosok a betegek kb. 60% -ának írnak gyógyszert.
A vizsgálat körülbelül 29 000 nyilvántartást tartalmazott gyanús pulmonalis fertőzésben szenvedő betegekről. Az Egyesült Királyságban több mint 5000 háziorvos vizsgálta korábban ezeket a betegeket. A mellkasröntgen 720-ban történt, amely 115-ben megerősítette a tüdőgyulladás diagnosztizálását.
A tüdőgyulladásos emberek körében néhány tünet sokkal gyakrabban fordult elő, mint egészséges embereknél. A tüdőgyulladásos betegek 86% -ánál volt a következő 4 tünet közül legalább egy:
- a testhőmérséklet 37,8 Celsius fok felett van;
- zaj belégzéskor;
- pulzusszáma több, mint 100 ütés percenként;
- vér oxigéntelítettsége 95 százalék alatt (ujjimpulzus-oximetria).
Ha a felsorolt 4 tünet közül egy vagy több fennáll, akkor valószínűleg vírusos fertőzés. Azoknak a tüneteknek, mint a kimenő köpet színe, nincs diagnosztikai értéke.
Az alapvető különbségek a vírusos és bakteriális tüdőgyulladás kezelésében
A bakteriális tüdőgyulladást széles spektrumú antibiotikumokkal kezelik. Hatékonyak baktériumok és egyes gombák ellen, ám haszontalanok a vírusos fertőzések ellen. Amint a kórokozó ismertté válik, a korábban használt antibiotikum helyettesíthető egy hatékonyabb antibiotikummal.
A klasszikus pneumokokkusus tüdőgyulladást általában penicillinnel kezelik. A b típusú Haemophilus influenzae a gyermekkorban gyakori kórokozó, amelyet ampicillinnel sikeresen ellenőriznek.
A vírus okozta tüdőgyulladás nem reagál a gyógyszerekre, ezért az általános intézkedésekre kell korlátozódnia, és el kell kerülnie a szövődményeket. A bakteriális szuperinfekció azonban gyakran kialakul, ami antibiotikumok beadását igényli.
Az antibakteriális szerek nem megfelelő használata növeli a vírusfertőzések szövődményeinek kockázatát. A fő kezelési intézkedések a pihenés, napi 1,5 liter víz és a kiegyensúlyozott étrend. A gyógyszerek használata előtt feltétlenül konzultálnia kell orvosával.
